Nézd meg Facebook és instagram oldalunkat is!

Nézd meg Facebook és instagram oldalunkat is!

Nézd meg Facebook és Instagram oldalunkat is! 

Vadászati Konferencia

2020. november 6-án szakmai konferencia keretében került sor a Zalaegerszegi Vadászegyesület és a Zala Megyei Vadászkamara közös rendezvényére, melyet elsősorban a vadásztársaságok közötti információmegosztás és a vadászközösség bővítése céljából hívtak életre.

A rendezvény megnyitóján a Zalaegerszegi Vadászegyesület képviseletében Gál Katalin beszélt az előttük álló nehéz feladatról és arról, hogy a Zala megyei Vadászkamarával együtt töretlenül hisznek abban, hogy a közös konferenciák- melyeket a jövőben is terveznek-, segíthetnek a kialakult helyzetben, előmozdíthatják, hogy a felnövekvő generáció jobban megismerje a vadászok tevékenységét, a vadgazdálkodás szépségeit és nehézségeit, a vadászati kultúra értékeit. A vadászhagyományok megismerése, a minket körülvevő erdők világának feltérképezése igen hasznos tudás lenne mindenki számára. Így gondolták ezt a Vas és Somogy megyéből érkezett előadók is. 

A találkozó középpontjában a tapasztalatcsere és a közös megoldáskeresés állt. A tanácskozás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a hatékony változások elérése érdekében a legfontosabb feladat, hogy tisztán és egyértelműen lássák a megoldandó problémákat, még akkor is, ha ezek megvalósítása hosszú időbe telik. 

2017-ben egy új húszéves ciklus kezdődött a vadgazdálkodásban, melynek következtében új vadgazdálkodó egységek alakultak. A három évvel ezelőtti adatok szerint 52 vadászatra jogosult volt a megyében, mely jelenleg 57, mely szerint új területi határok keletkeztek. A 25 állami erdészet közül a legnagyobb a Zala megye területén található Zalaerdő Zrt.

Győrvári Attila, a Zala Megyei Vadászkamara titkára, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a jelenlegi helyzetről és aktualitásokról, bemutatta a megyei vadásztársaságokat, a megyei vadállomány elmúlt 20 évben megfigyelhető változásait. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a nagyvadfajták száma jelentős mértékben növekedett, így a területeken nagyobb a vadsűrűség, s ezáltal a vadkár mértéke is emelkedett.

Kiemelten fontos feladatként említette, hogy a felnövekvő nemzedék jobban megismerje a vadászatot, annak szakmai és történeti vonatkozásait is, hiszen az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség. Ennek fontos eleme a területen élő vadállomány sűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

„Szeretnénk minél több fiatalhoz eljutni és bemutatni számukra, hogy a vadászat nem egy új keletű dolog, egy új hobbi, hanem többezer éves hagyomány, amellyel értéket őrzünk és teremtünk, és gazdasági szempontokból is igen jelentős tevékenység.” – tájékoztatott a kamara titkára. 

Zala megye több szempontból is szerencsés, hiszen területi elhelyezkedésének köszönhetően kiemelkedő gímbika állománnyal rendelkezik, továbbá a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum révén magáénak tudhatja Közép-Európa legnagyobb vadászati múzeumát.  Itt felbecsülhetetlen értékű kiállításanyagot láthatunk, többek között Ferenc József császár dédunokájának, Windisch-Grätz Ferenc József hercegnek és Hidvégi Bélának (aki első európai vadászként kapta meg a Pantheon-díjat) köszönhetően.

A megyeszékhely Zalaegerszeg város célja is az, hogy a vadászat szellemiségét széles körben megismertesse és népszerűsítse, melyre kiváló alkalom az immár hagyománnyá vált Vadpörkölt fesztivál.

Győrvári Attila szerint, fontos a közös munka, a vadászati rendezvényeken való megjelenés, csak így lehet fejlődni, nagyobb közösségekhez eljutni, amely lehetőséget nyílik a vadászattal, a természetvédelemmel vagy vadgasztronómiával kapcsolatos eszmecserére.

Az elmúlt hónapok országosan és Zala megyében is jelentős károkat okoztak a vadászati turizmusban. A koronavírus járvány mellett a sertéspestis okozta károkkal és számos egyéb nehézséggel is meg kell küzdenie a vadásztársadalomnak, melyek a pandémiás helyzet megszűnésével is aktuálisak lesznek.

A Zalaegerszegi Vadászegyesület egy kisfilmet is készített az ágazatról, amit a résztvevők a helyszínen megtekinthettek. A film egyik szereplője, Pusztai Péter a Zöldvadász Vadásztársaság elnöke személyesen is beszélt saját tapasztalatairól. 

„Nagy a bizonytalanság, lehetetlen tervezni. Árbevételi oldalon a járványhelyzet romba döntötte az ágazatot. A társaságunk úgy döntött, hogy a szolgáltatásainkat fejlesztjük és egy olyan vendégkört próbálunk megfogni, akik a felsőbb kategóriás lehetőségekre nyitottak. Nem tartottuk jó ötletnek, hogy nagy kedvezményekkel csábítsuk ide a vadászokat, hiszen azzal hosszú távon óriási károkat okoztunk volna magunknak, de tudjuk, hogy voltak társaságok, akik nem találtak hirtelen jobb megoldást erre a rendkívül nehéz helyzetre.

A célunk az, hogy a vadállomány minőségét javítsuk és mellé olyan kiemelt szolgáltatásokat, szállást adjunk, ami egyedibbé teszi a társaságunk.”

Közel hasonló véleményen volt Nyúl András a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője és Kozma József a Zalavölgyi Vadásztársaság hivatásos vadásza is.

András a Vadászati turizmus fejlesztésének lehetőségei – a Gímszarvas bika példáján keresztül címmel tartott előadást, ahol hangsúlyozta, hogy mindenképp érdemes stratégiát változtatni, talán erre ez a kiélezett helyzet jó alkalom lehet. Fejleszteni kell és a nagy létszámú vadértékesítés helyett az optimális vadállományszámra kell törekedni, ami hosszú távon sokkal jobb gazdasági mutatókkal bír. 

Rendkívül elgondolkodtató volt -a sok éves tapasztalatai és kutatásai alapján levezetve-, hogy egy trófeás vad milyen költségekkel jár a vadgazdálkodó számára, melyek legtöbbször magasabbak, vagy közel azonosak, mint a vad kilövéséből származó bevétel. Ennek oka, hogy legtöbbször a vad alul van árazva. Hangsúlyozta, hogy fontos lenne, hogy példát vegyünk olyan ágazatokból, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek a kereslet-kínálat, valamint a bevétel-kiadás oldal vizsgálatára.

Kozma József, a Zalavölgyi Vadásztársaság hivatásos vadásza elmondta, hogy a 10 kg feletti trófeás vadra még ebben a nehéz időszakban is nagy volt a kereslet, így számukra ez jelentette a kiaknázandó bevételi forrást. Az árjegyzékükből nem adtak kedvezményeket, hasonló okokból, mint amit a többi előadó már elmondott.

Az előadás további részében az utánakereső kutyákkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról is beszélt, ami kiemelten fontos az értékmentésben, hisz egy megsebzett, de fel nem kutatott vad nagymértékű bevételkiesést jelent.

 

Az előadások végén egy pódiumbeszélgetésre került sor, ahol az előadók és a hallgatóság átbeszélte az elhangzottakat. Összességében hasonló álláspontra jutottak, mely szerint a vadászatra jogosultaknak hasznos lenne egy közel egységes stratégiát alkalmaznia: nagyobb hangsúlyt fektetni az itteni vadállomány kiemelkedő tulajdonságainak népszerűsítésére, s gazdasági és marketing célok kitűzésével, megvalósításával új szintre emelni a vadászati turizmust, mellyel hosszú távon minden vadásztársaság bevételei növekednének. 

Fontos lenne megismertetni a fiatalokat az ágazattal, hogy felismerjék a vadgazdálkodás fontosságát, ők is a részesévé váljanak, s minél több új vadász legyen a jövőben. Ennek érdekében példátlan összefogásra van szükség, mely bár lassú léptekkel, de hosszú távon jelentős változásokat hozhat.

Ennek egyik pillére lehet a kamara új oktatóterme, amit a konferencia végén Győrvári Attila mutatott be a program résztvevőinek, ahol innovatív technológiák és új módszerek bevonásával irányítják a fiatalok figyelmét a vadászat és az erdő értékei felé.  – Gál Katalin Zalaegerszegi Vadászegyesület

Szeretnéd megosztani?

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail

Weblapunkon sütiket használunk
Az oldal használatával adatkezelési és sütikezelési szabályainkat elfogadod.
A részletekért olvasd  el tájékoztatóinkat!